Alabástrom ásvány, az ókori női szépségideál megtestesítője
Az alabástrom egy különleges hangzású név, pedig valójában a gipszkő egy változata. Mégis, amilyen egyszerű a származása, olyan szépséges alkotások készülhetnek alabástromból. És ez nem véletlen, hiszen az alabástrom ásvány, ha szépen csiszolt, akkor márványszerűen sima és csillogó. Ismerkedj meg te is az ókor kedvenc faragnivaló kövével, az alabástrom ásvánnyal!
Az alabástrom eredete
Az alabástrom elnevezés görög eredetű, és azt jelenti, hogy mészkő. De hogy maga az alabástrom kőzet, ásvány miről kapta a nevét, az tisztázatlan. Egyes vélemények szerint az ókori Felső-Egyiptom Alabastron városában található Alabástrom-hegységről nevezték el, mert ott találtak egy nagy gipsztömböt.
Az alabástrom lelőhelyei
Az alabástrom ásványi formában legtöbbször gipszbányák alsó szintjein található, a leveles vagy szemcsés gipsszel együtt. Fontosabb lelőhelyei:
- Mexikó,
- Chile,
- Amerikai Egyesült Államok,
- Franciaország,
- Olaszország,
- Anglia.
Érdekesség:
Az alabástrom ásvány fellelhető továbbá egy speciális formában Peruban, ahol ennek az alabástromfajtának, a humangai-kőnek a megmunkálását nemzeti kulturális örökséggé nyilvánították.
Az alabástrom tulajdonságai
Az alabástrom ásvány egy nagyon finom szemcséjű, áttetsző gipszfajta. Hasonlít a márványhoz, de nagyon könnyen karcolódik. Természetes előfordulása során óriási alabástromtelepeket, tömböket képez. Az alabástrom anyaga, ahogyan a gipsz is, erősen lyukacsos szerkezetű. Az alabástromnak ez a tulajdonsága könnyen festhetővé teszi, mert jól megköti a nedvességet.
Az alabástrom spirituális tulajdonságai:
- összekapcsolja az ismertet az ismeretlennel, láthatót a láthatatlannal, jelent a jövővel vagy alternatív valóságokkal;
- csillapítja a haragot;
- feloldja az érzelmi feszültségeket;
- serkenti a gondolkodást;
- segíti saját határaink felfedezését.
Az alabástrom felhasználása
Az alabástrom könnyen munkálható, ezért elsősorban dísztárgyakat faragnak belőle. Jellegzetes formája az alabástromról elnevezett kicsi, hengeres illatszeres edény, az alabasztron, melyeket az ókorban készítettek belőle. Később azonban az anyagát az alabástrom után felváltotta a kerámia és az üveg.
Ahhoz, hogy az alabástrom szép csillogó és sima legyen, bonyolult csiszolási folyamat szükséges. Ráspolyozzák, kaparják, gyalulják, végül bőrrel és gyöngyházporral súrolják az alabástrom felületét.
Az alabástrom fajtái
Az alabástrom ásvány legfontosabb változatai:
- szelenit,
- szaténpát, melynek rózsaszín fajtája Sivatagi Rózsa néven ismert.
Milyen színekben fordul elő az alabástrom?
Az alabástrom átlátszatlan ásvány, leggyakrabban rózsaszínes, barnás vagy krém- vagy fehér színben fordul elő; fehér változata a legértékesebb.
Az alabástrom gyógyhatásai
Az alabástromnak leggyakrabban az alábbi élettani, gyógyító hatásokat tulajdonítják:
- oldja a befeszült izomgörcsöket;
- erősíti a szívet és a szöveteket;
- segít petefészek- és prosztatabántalmak esetén;
- nyugtató, lélekerősítő hatású.
Az alabástrom ásvány továbbá egyesek szerint a termékenységet is növeli. Ha terhesség idején viselik, távol tartja a fertőzéseket.
Melyik horoszkóphoz illik az alabástrom?
Az alabástrom ásványt leginkább a Bika jegyűeknek ajánlják.
Csakrái:
Gyökércsakra, szakrális csakra, napfonat csakra
A csakrák:
| szimbólum | szanszkrit név | magyar név | a helye | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
 | Múládhára | Gyökér- vagy alapcsakra | a gerinc tövénél | Az első központnak, a gyökércsakrának elsődleges ereje van, amely négy küllőn sugárzik szét. Szimbóluma a négyszirmú vörös lótusz. |
 | Szvádisthána | Szexcsakra vagy keresztcsonti csakra | a nemi szerveknél | Szimbóluma a hatszirmú fehér lótusz, belsejében a növekvő holddal. |
 | Manipúra | Napfonat- vagy köldökcsakra | a köldöknél | Solar plexus-nak is nevezik. Szimbóluma a tízszirmú sárga lótusz, belsejében az egyik hegyére állított háromszöggel. |
 | Anáhata | Szívcsakra | a szív tájékán | Jelképe a tizenkét szirmú zöld virág, belsejében két egymást metsző háromszöggel (hexagram), ami a férfi és nő egyesülését jelképezi. |
 | Visuddha | Torokcsakra | a toroknál | Szimbóluma a tizenhat szirmú kék vagy türkiz lótusz, belsejében ezüst félhold fehér körben. |
 | Adzsnyá | Homlokcsakra | a homlokon, a szemöldökök között | Harmadik szemnek is nevezik. Itt két kisebb csakra is található, a szóma és a manasz. Szimbóluma a lila, indigókék vagy kék színű kétszirmú lótusz. |
 | Szahaszrára | Koronacsakra vagy lótuszcsakra | a fejtetőn | Ez a csakra rendszerint az utolsó, amely felébred. Egyes rendszerek különleges szerepe miatt nem sorolják a szokványos csakrák közé. A hindu művek ezer szirmúnak írják le. Szimbóluma az „ezerszirmú lótusz”. A tantrikus buddhista tanokban usnísa kamala („ezerszirmú lótusz”), az „üdvösség hona”, ám ez nem szokványos csakra, különös jelentősége van, mivel úgy tartják, tiszta tudatállapot, amelynek nincs se célja se tárgya. A hindu tanok szerint a kundalini ébredése során, amikor a női energia, a sakti egyesül a férfi energiájával, ezen a ponton áthaladva jön létre a szamádhi, vagyis a magasabb szellemi állapotban megvalósuló extázis, ami elősegíti a végső megszabadulás (nirvána) elérését. |
